Milyen 3D nyomtatót vegyek? – 1. rész: Az alapok

A 3D Nyomtatás

A 3D nyomtatás során digitális modellekből készítünk háromdimenziós tárgyakat additív módon. Vagyis vékony rétegek egymásra helyezésével készítjük el a kívánt munkadarabot, szemben a hagyományos megmunkálással, melynek során nagyobb nyers darabból választják le a felesleges anyagot, és a megmaradó rész lesz a kész termék. Amióta a 3D nyomtatás előtérbe került, az additív gyártás ellentéteként a hagyományos eljárást szubtraktív gyártásnak is szokták nevezni. Ezen az additív elven működök gépeket nevezzük 3D nyomtatónak. A 3D nyomtatás jelenlegi fő alkalmazásterülete a gyors prototípuskészítés és a hobbi szintű használat, de a technológia fejlődésével egyre gyakoribb az ipari és az orvosi felhaszánáls is.  A 3D nyomtatás egyike a 20. század forradalmian új technológiáinak. A 3D nyomtatók első példányai az 1980-as években bukkantak fel, melyeket repülőgép- és autóipari gyors prototípusgyártásban alkalmazták először. Kezdetben nagy és drága gépek voltak korlátozott felhasználási területtel, majd egészen a 1990-es évek elejéig nem is készült piacképes példány, amikor is megjelentek az első FDM technológiára épülő 3D nyomtatók, amik napjaink legelterjedtebb hobbi nyomtatói.  Az utóbbi időben rohamosan növekszik az eladott nyomtatók száma, ennek következménye, hogy az áruk meredeken csökken, ezáltal egyre több ember számára válnak elérhetővé. A 3D nyomtatás jelenlegi fellendülése nagyrészt néhány szabadalom lejártának tudható be, így sok 3D nyomtatási technológia ma már szabadon elérhető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nemcsak maguk a feltalálók, csapataik, hanem hallgatók, mérnökök és új technológiákat alkalmazó amatőrök is elkezdtek foglalkozni 3D nyomtatással.

FDM/FFF nyomtatási folyamat

3D nyomtatási technológiák

A nyomtató kiválasztásának egyik fő kérdése maga a nyomtatási technológia. Nagyon fontos, hogy tudjuk milyen céllal és mekkora tárgyakat szeretnénk nyomtatni és ennek megfelelően válasszuk ki a megfelelő nyomtatási technológián alapuló 3D nyomtatónkat. 

● FDM (Fused deposition modeling – Olvasztott elmozdításos modellezés)
A legelterjedtebb, felhasználóbarát nyomtatási mód. Kész, utómunkálatot nem vagy csak minimálisan igénylő tárgyak készíthetőek ezzel az eljárással. A nyomtatandó tárgy 3 dimenziós modelljének rétegekre való szeletelését követően a nyomtató megolvasztott anyaggal (általában valamilyen műanyag) visz fel rétegeket egymásra ott, ahol szükséges az anyag. Hasonló a nyomtatás folyamata egy sima papírra való nyomtatáshoz. Az FDM technológia segítségével koncepciómodellek, működőképes prototípusok és végfelhasználói alkatrészek készíthetők normál, mérnöki felhasználású és nagy teljesítményű hőre lágyuló műanyagból. Ez az egyetlen olyan professzionális 3D nyomtatási technológia, amely ipari felhasználású, hőre lágyuló műanyagot használ, így az elkészült elemek egyedülálló mechanikai, hő- és vegyi ellenállással bírnak.
 Egy átlagos FDM nyomtató nyomtatási folyamatát az alábbi ábra szemlélteti:

FDM/FFF nyomtatási folyamat

● FFF (Fused Filament Fabrication – Olvasztott műanyagszálas gyártás)
Az előzőleg taglalt FDM nyomtatási eljárás egy válfaja, mely otthon is könnyen kivitelezhető, hobbisták által előszeretettel használt szálalapú nyomtatás. Ebben az esetben a manapság nagyon elterjedt 1,75 mm-es átmérőjű nyomtatandó műanyag egy dobra van felcsévélve, amit a nyomtató egy extruder segítségével továbbít a fűtött fúvókába és onnan a nyomtatófelületre, mint ahogy azt a következő ábrán is láthatjuk:

FDM/FFF

(Az x; y; z; tengelyek elrendezése, nyomtatónként eltérhet!)

● SLA (Stereolithography – Sztereolitográfia)
Ez a nyomtatási mód kvázi fordítottja az FDM nyomtatásnak. Értsd ez alatt, hogy van egy UV fényre térhálósodó alapanyaggal töltött medence, aminek az alján van a tálca, amire nyomtatunk. Ennek a tálcának a szintjétől felfelé haladva világítják meg célzottan a folyadékot, ami így megköt és nagyon vékony rétegenként lehet vele felépíteni a kívánt formát. Miután elkészül a nyomat, az asztal kiemelkedik a folyadékból, rajta a kész tárggyal. Általában lézerrel történik a megvilágítás és mivel nagyon vékony rétegeket lehet létrehozni, ez az egyik legjobb felbontású precíziós nyomtatás, rétegvastagság elérheti az akár 10-20 mikrométert is. Hátránya, hogy az elkészült tárgy nem olyan ellenálló, mindennapos használatra kb. alkalmatlan, bemutató tárgyakat, különböző kiállítási darabokat lehet vele készíteni elsősorban. Az ábrán láthatjuk az SLA technológiával történő nyomtatási folyamatot:

SLA nyomtatási folyamat

● DLP (Digital Light Processing – Digitális fényeljárásos nyomtatás)
A DLP nyomtatás nagyon hasonló az előzőekben tárgyalt SLA nyomtatáshoz. A fő különbség az, hogy itt a rétegeket egész rétegenként hozzák létre. A DLP projektor megvilágítja az átlátszó medencében lévő folyékony alapanyagot, ami a megvilágított részeken megszilárdul. Az az asztal itt is általában fejjel lefelé kerül belelógatásra a folyadékba. Ennek az az oka, hogy a projektor fókusza adott helyen van, így egyszerűbb és célszerűbb az asztalt mozgatni/emelni rétegenként.

● UVLCD/MSLA (Liquid Crystal Dynamic Mask Stereolitography)
Tulajdonképpen ez a DLP technológia jóárasított verziója. Ebben az esetben a megfelelő hullámhosszú fényforrás egyforma és párhuzamos fényeket sugároz a folyadékkristályos filmmaszk réteg felé. A réteg kontrollálja, hogy a printerben lévő műgyanta melyik részeit éri fény. Az UV-LCD technológia Multi-Tasking lehetőséget biztosít. Ez azt jelenti, hogy munkafolyamatonként (levilágításonként) a fotopolimerből álló egész réteg kikeményedik a megadott helyeken áteresztett UV-fény hatására. Mivel az LCD kijelző pixelekből áll, így az elkészült nyomat részletességének kulcsa magában az LCD maszk felbontásában rejlik. Minnél nagyobb a felbontásunk, annál több pixelből áll az adott réteg ezáltal egyre kevésbé “szögletes” a kontúr. 

DLP SLA MSLA

● SLS (Selective Laser Sintering – Szelektív lézeres szinterezés)
Elsősorban fémek nyomtatásához használt eljárás, ami egy újabb alapanyag fajtát igényel. Ebben az esetben az alapanyag lfinomliszt finomságúra van őrölve. A nyomtató az asztalra adagolja a szükséges pormennyiséget és megvilágításra kerül nagy energiájú lézerrel, aminek következményeként az apró részecskék összeolvadnak egy egésszé. Ezt követően egy szintén porrá őrölt kitöltőanyagot fektet a gép mindenhová, ahol nem szükséges a fém, majd ezt a két lépést ismétli, amíg el nem készül a tárgy. Ezt követően a port letakarítják a tárgyról, majd különböző hagyományos utómunkálatokkal simítják a felületét a kívánt helyeken, amíg el nem készül a végtermék. Ezt a gyártási módot a General Electric élenjáró fejlesztése már sorozatgyártás szintjére vitte a közelmúltban. Az ábrán láthatjuk az SLS technológiával történő nyomtatási folyamatot:

SLS nyomtatási folyamat

● MJ (Material Jetting – Anyagszórás)
Itt a fotopolimert folyékony formában visszük fel a felületre s közben UV fény segítségével meg is szilárdítjuk. Ennek az eljárásanak a segítségével akár egyszerre több különböző fotopolimerrel is dolgozhatunk. Például egy vízre oldódó támaszanyaggal, és egy átlagos fotopolimerrel, mint ahogy azt az ábra is mutatja:

MJ/DOD nyomtatási folyamat

● EBM (Electronic Beam Melting – Elektronikus sugárral való olvasztás)
Ez az eljárás nagyon hasonló az SLS-hez, azzal a különbséggel, hogy a lézerfény helyett elektronsugarat használnak az olvasztáshoz. A minimális rétegvastagság jelenleg kb 50 mikrométer.

● LOM (Laminated Object Manufacturing – Laminált tárgy gyártás)
Ahogy a neve is mutatja, itt egymásra ragasztanak, laminálnak papír rétegeket. Nagy dobra felcsévélt papírt adagolnak be a nyomtatóba, ahol színezés, méretre vágás és ragasztás után a gép másik oldalán a hulladék kiadagolása történik. Főleg designerek használják a tervezett termék bemutatására, mert a gép drága, nehezen kezelhető és nem kimondottan alkalmas a nyomtatott tárgy mindennapos használatra.

A következő blogbejegyzésben csak a legtöbbünknek érhető árú FFF – FDM, valamint UVLCD/MSLA – DLP  technológián alapuló 3D nyomtatókkal fogunk foglalkozni. Ezeket szokás “hobbi” kategóriának is nevezni, azonban az esetek többségében ennél jóval többről van szó!

A következő blogbejegyzésben csak a legtöbbünknek érhető árú FFF – FDM, valamint UVLCD/MSLA – DLP  technológián alapuló 3D nyomtatókkal fogunk foglalkozni. Ezeket szokás “hobbi” kategóriának is nevezni, azonban az esetek többségében ennél jóval többről van szó!

Forrás: Prohardver – minden ami 3D nyomtatás
Link: prohardver.hu/tema/minden_ami_3d_nyomtatas

Kezdjünk el videózni – 2. rész: A szükséges eszközök: Kamera

Első lépések.
Ha megvan a megfelelő motiváció, mondanivaló és elkötelezettség a videózáshoz  már el is kezdhetnénk tervezni a vlogunk tartalmát, azonban mielőtt csatába vonulunk, érdemes lajstromba venni milyen fegyvereink vannak. Példának okáért, ha csak egy webkamerával rendelkezünk ne nagyon tervezzünk kültéri felvételeket, vágóképeket a videónkba.

A piszkos anyagiak…
Mindenki más anyagi helyzetben és más-más összeget tud a hobbijára elkölteni. Mindenkit óva intenék attól, hogy felesleges kiadásokba verné magát, főleg a kezdetekben. Tehát az első időszakban törekedjünk arra, hogy már meglévő eszközökkel próbáljuk meg elkészíteni a kívánt tartalmat. Sokaknak egyszerűen csak ott hever a sarokban egy-egy olyan eszköz mely némi időráfordítás után rengeteg felesleges költekezéstől óv meg bennünket. (Régi fotóállvány, melyre csak egy adaptert kell venni, egy zöld vagy kék lepedő mely a falra feszítve tökéletes zöld/kék hátteret biztosíthat a későbbi “Green Screen” effekthez, de akár egy régi webkamera vagy mikrofon is segítségünkre lehet. Az eszköztárunk legdrágább tagja a kamera lesz. Amennyiben nem áll rendelkezésetekre semmilyen képrögzítésre alkalmas eszköz, segítségetekre lehet az alábbi lista, melyet árkategóriákra bontottam.  Mivel a technika rohamosan fejlődik és az árak is változnak nem feltétlen lesz ez a bejegyzés túlságosan időtálló, de kiindulási pontnak tökéletes. 

I. Kategória – Kamera 50 000 Ft alatt – 1080p alapok (Webkamera, Okostelefon)
Szerencsés helyzetben vagyunk 2020-ban, hiszen majdnem mindenkinek a zsebében ott lapul egy mobiltelefon vagy otthon porosodik egy laptop/PC. Bizonyos megkötésekkel tökéletes kezdő tartalmat tudunk gyártani egy egyszerű középkategóriás mobiltelefonnal vagy webkamerával.

Régebbi telefonok esetén érdemes lehet a jobb minőségű hátlapi kamerát használni a felvételekhez, ehhez azonban szükségünk lehet egy állványra is, ha magunkat szeretnénk videózni.

A webkamerákat sokan csak gameplay-célra használatos kisméretű “facecam”-ra találják alkalmasnak, de azok akik esetleg nem engedhetik meg maguknak, hogy komolyabb kütyübe ruházzanak, azokat szeretném megnyugtatni, a mai webkamerák teljesen alkalmasak vlogolásra is. Persze a webkamerák esetében sem mindegy, hogy melyik modellt választjuk. Törekedjünk legalább a 720p felbontásra.

Ajánlott okostelefon: Xiaomi Redmi Note 6 Pro

+ Előnyök: 1080p@30fps; 720p@120fps; duál pixel autófókusz; giroszkópos képstabilizátor
–  Hátrányok: mono hang felvétel

Részletes teszt, leírás: https://mobilarena.hu/teszt/xiaomi_redmi_note_6_pro_elszigetelt_eset/kulso_kijelzo_doboz.html

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/mobiltelefon-c3277/xiaomi/redmi-note-6-pro-64gb-4gb-ram-p427332255/

Ajánlott webkamera: Logitech c922
Streamerek körében az egyik legkedveltebb kamera. Nem igazán van más említésre méltó alternatíva a többi gyártó palettáján.

+ Előnyök:
1080p@30fps; 720p@60fps; sztereó mikrofon, autófókusz; automata fénykorrekció, ajándék tripod

–  Hátrányok: Néha hallható a fókuszmechanizmus, amikor a beépített mikrofonnal történik a hangrögzítés

Részletes teszt, leírás: https://www.gamestar.hu/hardver/logitech-c922-webkamera-250603.html

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/webkamera-c3113/logitech/c922-pro-stream-960-001088-p349998655/

II. Kategória – Kamera 100 000 Ft alatt – Betekintés a 4k világába (Okostelefon, Akciókamera)
Mobiltelefonokat tekintve a piaci trendeket figyelembe véve sosem érdemes az aktuális év zászlóshajóit venni. Minden esetben jobban járunk a kifutó termékekkel. Általában minden évben egy 10-15% -os gyorsulás és javulás tapasztalható az okostelefonok terén. Viszont árakban mérve már 2-3x –os eltérés is tapasztalható. Tényleg megéri a dupla ár 10%-al gyorsabb telefonért?

Vegyük példának a 2018-as év egyik zászlóshajóját a Huawei P20 (sima nem Lite!!!) okostelefont. Mivel már lassan kifutó termék sok helyen 80 000 Ft körül juthatunk hozzá 2 év garanciával. Ez a telefon egy videóbajnok! 4k (3840 x 2160) 30 fps videórögzítés, Duál Leica kamerával [12 MP (RGB, f/1.8 rekeszérték) +20 MP (monokróm, f/1.6 rekeszérték)], automatikus autofókusz támogatása (lézerfókusz, mély élességállítás, fázis-élességállítás, kontraszt-élességállítás) s ezen felül még képesek vagyunk 720p 960fps –es lassítást is eszközölni a készülék segítségével. Kezdő tartalomgyártoknak kifejezetten ajánlott!

Ami miatt még előnyösebb lehet az okostelefonos tartalomgyártás az maga a videóvágás. Rengeteg készülék rendelkezik már gyárilag beépített videóvágó szoftverrel. De youtube alkalmazásban is lehetőségünk van erre valamint a GooglePlay áruházban is számtalan program van erre. Így a kezdeti időkben nem lesz szükségünk egy videóvágásra alkalmas PC-t vásárolni.

Ebben az árkategóriában rendkívül sok figyelemre méltó akciókamera érhető el. Ezek általában már különböző típusú stabilizátorral rendelkeznek. Ez még ideálisabbá teszi őket akár utazóvlogok készítéséhez.

Ajánlott okostelefon: Huawei P20

+ Előnyök:
4K@30fps; 1080p@60fps; 720p@960fps; 720p@120fps; PDAF és lézeres megoldást ötvöző fókuszrendszer; sztereó hangfelvétel

– Hátrányok: Kombinált Jack csatlakozó hiánya

Részletes teszt, leírás:
https://mobilarena.hu/teszt/huawei_p20_teszt/bevezeto_tartozekok.html

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/mobiltelefon-c3277/huawei/p20-64gb-dual-p420960303/

Ajánlott akciókamera kézi stabilizátorral: DJI Osmo Pocket
Az egyik legérdekesebb kütyü a piacon. Sokan divatból vették, ám hamar rákellet jönni, hogy ez tényleg egy jó kamera és a beépített gimball nem csak dísznek van, hanem teszi a dolgát!

+ Előnyök: 4k@60fps; 1080@120fps;

– Hátrányok:
nem lehet hozzá külső mikrofont csatlakoztatni – gyenge minőségű mikrofon; arckövetés csak 4k@30fps-ig

Részletes teszt, leírás: https://pixinfo.com/hirek/2018/11/29/mini-gimbal-dji-osmo-pocket/

Árukereső link: https://sportkamera.arukereso.hu/dji/osmo-pocket-p442704318/

Ajánlott akciókamerák belső képsabilizátorral:
DJI Osmo Action Vagy GoPro HERO 7 Black
A réginek mondható klasszikus kialakítás jellemzi mind két terméket a már megszokott belső digitális stabilizációval.

+ Előnyök: 4K@60fps; por, víz és ütésálló; külső mikrofon használatának lehetősége, széles látószög

– Hátrányok:
lencsetorzítás, alacsony akkumulátor idő

Részletes teszt, leírás: https://ipon.hu/magazin/cikk/dji-osmo-action-vs-gopro-hero-7-black-gigaszok-csataja

Árukereső link DJI Osmo Action: https://sportkamera.arukereso.hu/dji/osmo-action-p470833707/

Árukereső link GoPro HERO 7 Black: https://sportkamera.arukereso.hu/gopro/hero-7-black-chdhx-701-p427592523/

 

Ha a fent említett két modell kívül esne a büdzsén, talán egy picit pénztárcabarátabb megoldást kínálhat a
Xiaomi YI Technology Yi 4K akciókamera.

+ Előnyök: 4K@30fps; por, víz és ütésálló; széles látószög

– Hátrányok: lencsetorzítás, alacsony akkumulátor idő; stabilizálás csak 2.7k@60fps-ig; nem lehet hozzá külső mikrofont csatlakoztatni

Részletes teszt, leírás:
https://old.rendeljkinait.hu/xiaomi-yi-4k-akciokamera-teszt

Árukereső link: https://sportkamera.arukereso.hu/xiaomi/yi-technology-yi-4k-action-camera-p347988296/

III. Kategória – Kamera 200 000 Ft alatt – 1080p profi szinten és egy kis 4K (MILC Fényképezőgép)
Sokat gondolkodtam milyen kamerát válasszak ebbe a kategóriába. De némi keresgélés után egyértelmű lett a választás.  Jelenleg 180 000 Ft környékén lehet hozzájutni a Canon EOS M50 + EF-M 15-45mm IS STM objektív kombóhoz. Ennél mostanság jobb ár/érték arányú szettet nemigazán találni a piacon.

Ajánlott készülék: Canon EOS M50 + EF-M 15-45mm IS STM

+ Előnyök: 24,2 megapixeles APS-C CMOS szenzor; 4K lehetősége; 1080p@60 fps; 720p@120 fps; gyors duál pixel autófókusz; külső mikrofon csatlakozó; ; kihajtható kijelző

–  Hátrányok:
Nincs belső testen belüli képstabilizálás; 4K videózás csak 24fps-sel 1,6-os levágással, duál pixel autófókusz nélkül lehetséges

Részletes teszt, leírás: https://pixinfo.com/cikkek/kiprobaltuk-canon-eos-m50-teszt/

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/digitalis-fenykepezogep-c40/canon/eos-m50-ef-m-15-45mm-is-stm-p400406483/

IV. Kategória – Kamera 300 000 Ft alatt – 4K kompromisszumokkal (MILC Fényképezőgép)
Összességében egy remek kis gép pár idegesítő tulajdonsággal, mint például Sony-s bonyolult menürendszer, külső mikrofon esetén a mikrofon pont belelóg a kihajtott kijelzőbe valamint a belső stabilizátor lespórolása.

Ajánlott készülék: Sony Alpha 6400 + 16-50mm (ILCE6400L)

+ Előnyök: 24,2 megapixeles APS-C CMOS szenzor; 4K@30fps; 1080p@120fps; az egyik legjobb autófókusz a piacon; külső mikrofon csatlakozó; kihajtható kijelző

–  Hátrányok: Nincs belső testen belüli képstabilizálás, ha külső mikrofont használunk és azt a kamera tetejére rögzítjük a kijelzőt felhajtva belelóg a mikrofon;

Részletes teszt, leírás: https://pixinfo.com/hirek/2019/01/15/sony-alpha-6400/

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/digitalis-fenykepezogep-c40/sony/alpha-6400-16-50mm-ilce6400l-p449453265/

V. Kategória – Kamera 600 000 Ft alatt – 4K profi szinten (MILC Fényképezőgép)
Videósok körében az egyik legnépszerűbb kamera, rendkívüli videó tulajdonságokkal rendelkezik. Aki megfelelően tudja használni a fókuszbeállításokat annak a gyengének mondható automata fókusz sem fog gondot okozni. Egyetlen nagyobb hátránya az APS-C-nél kisebb 4/3-as szenzor, melyet sötétben tudni kell használni. 5 tengelyes belső stabilizátora miatt kézből, gimbal nélkül lehet vele mozgás közben videózni.  

 Ajánlott készülék: Panasonic Lumix DC-GH5 + Lumix 12-60mm (DC-GH5MEG-K)

+ Előnyök: 4K@60fps; 1080p@240fps; 5 tengelyes belső stabilizátor; kiváló videóminőség

–  Hátrányok: Néha problémás autófókusz; 4/3-as kisebb méretű szenzor; fényképezésre nem a legjobb választás

Részletes teszt, leírás: https://fotoplus.hu/hu/hirek/termekteszt-pana-dc-gh5

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/digitalis-fenykepezogep-c40/panasonic/lumix-dc-gh5-lumix-12-60mm-dc-gh5meg-k-p356711751/

VI. Kategória – Kamera 700 000 Ft alatt – 4K Full Frame (MILC Fényképezőgép)
Rendkívül jó fotó és videótulajdonságokkal bír ez a kamera. Sötétben történő videózás egyik koronázatlan bajnoka. Ami egyeseknek zavaró lehet, hogy a kijelzőt nem lehet teljesen kihajtani, így vlogolásra nem a legjobb választás.

Ajánlott készülék: Sony Alpha 7 III + 28-70mm (ILCE-7M3K)

+ Előnyök: 4K@30fps; 1080p@120fps; Full Frame szenzor – kiváló kép rossz fényviszonyok között is; 5 tengelyes belső stabilizátor; az egyik legjobb autófókusz a piacon

–  Hátrányok: A kijelzőt nem lehet teljesen kihajtani, így vlogolásra nem a legjobb választás

Részletes teszt, leírás:
https://www.tripont.hu/problog/3127/premium_szolgaltatasok_alaparon___sony_a7_iii_teszt

Árukereső link: https://www.arukereso.hu/digitalis-fenykepezogep-c40/sony/alpha-7-iii-28-70mm-ilce-7m3k-p400406541/

Kezdjünk el videózni – 1. rész: A megfelelő motiváció

Országunkban is egyre többen adják a fejüket valami féle online tartalom gyártására. Míg egy 5 éve a legtöbben blogot írtak mára már inkább a vlogolás lett a népszerűbb műfaj.

Mi az a blog?
A blog egy internetes napló, vagy újság, ami általában egy webhely részét képezi, vagy saját webhely. A blogok tartalmait általában bejegyzések, azok tartalmait pedig szövegek, képek, videók, hanganyagok, és egyéb tartalmak alkotják. A „blog” szó a „weblog”, tehát „webes napló” rövidítéséből jött létre.

Mi az a vlog?
A vlog egy mozaikszó, a video blog kifejezés rövidített változata. Tehát egy olyan blogról van szó, ahol nem szöveges tartalom van, hanem videók, gyakorlatilag egy web tévé.

Az ilyen videók eredetileg abból a célból készültek, hogy egy tartalmasabb blogbejegyzést kiegészítsenek. Rengeteg portál hoz le egy adott cikket blog és vlog formában is. Ilyenek például egyes autó vagy termékbemutatók. Vannak dolgok, amiket sokkal egyszerűbb videós formában bemutatni, mint körülírni. Például egy telefon/autó külső megjelenését. Viszont a katalógusadatokat már írásban egyszerűbb közölni.

Miért érdemes vlogolni, videózni?
Minden esetben szükséges egy megfelelő motiváció. Aki pusztán a pénzszerzés miatt szeretne belevágni az az esetek 90% -ában sosem lesz sikeres. Érdemes az egészet úgy megközelíteni, mint egy hobbi, amit ha jól csinálunk hosszú évek után akár meg is élhetünk belőle. Ez tipikusan annak az esete, ha az ember gyerekkorában szereti az autókat, elkezd autókat bütykölni majd elmélyül a témában és autószerelő lesz belőle. Viszont ha nincs meg ez az érdeklődés és valaki csak azért lesz autószerelő mert azt hallotta azok jól keresnek az egy életre megnyomorítja saját magát. Minden reggel úgy fog felkelni, hogy utálja a munkáját, valamint szakmailag sem fog továbblépni, hiszen egy elegendő szinttől feljebb nem fogja magát képezni, mert nincs elég motiváció.

Tehát akkor kezdj el videózni, ha:
– Elsősorban magad szórakoztatására készítenél tartalmat, nem pedig pénzkeresés céljából.

– Érdekel maga a videózás és az ehhez tartozó technika. (Kamerák és azok kezelése, videóvágás, fények-megvilágítások megfelelő használata, hangtechnika, stb.)

– Van egy vagy több téma, ami kifejezetten foglalkoztat. Képes vagy utánajárni akár idegen nyelven is, hogy később ebből tartalmat készíts.

Építsünk mini “Barebone” PC-t!

Bevallom sok PC-t építettem már, de ez lesz életem első kifejezett “mini” PC-je. Összességében egy kis helyigényű, időtálló netezős gépre van szüksége az egyik családtagomnak.

A konfiguráció az alábbi építőelemekből áll:

Alaplap, ház, tápegység: ASROCK DeskMini A300
Processzor: AMD Ryzen 3 3200G 3.60GHz AM4 BOX Wraith Stealth hűtővel
Memória: KINGSTON ValueRAM Notebook DDR4 2400MHz CL17 KVR24S17S6/4 – 8GB (2x4GB Dual Channel)
SSD: Kingston HyperX Fury 2.5 120GB SATA3 SHFS37A/120G
HDD: WD 2.5 250GB

 

A szerelés a megszokott dolgokkal kezdődött. (Kicsomagolás, használati útmutatók elolvasása.) Egész jó kis konstrukció ez. A CPU behelyezése után amint a kezembe fogtam DeskMini-hez kapott gyári hűtőt egyből az alábbi gondolat jutott eszembe: Nem túl könnyű ez? Vajon nem tudom a CPU-hoz kapott Wraith Stealth hűtőt befarigcsálni ennek a helyére?

Rövid méricskélés követően elsőre úgy tűnt, hogy a Wraith Stealth hűtő alapjáraton nem fér bele a házba. Azonban egy kis próbálgatás és feszegetés után sikerült eltávolítani a felső műanyag kör alakú légterelőt. Sajnos a légterelő rögzítőpontjaitól is meg kellet szabadulni. Ezek után gond nélkül becsúszik a házba a gyárinál kb. 2x nehezebb hűtő.

A többi modul teljesen illeszkedett a számára kialakított helyre. Semmilyen egyéb trükközésre, átalakításra nem volt szükség.

 A telepítés is gyorsan ment, mivel az adattárolókat előre leformáztam a pendrive volt az egyetlen bootolható eszköz, szóval egyből a Windows telepítőben találtam magam. Fagyás, akadás, mikrolagg nem volt tapasztalható a napi használat során.

Aki M.2 SSD-t szeretne használni annak fontos információ lehet, hogy csak NVME SSD-ket támogat a rendszer. Tehát a sima SATA-s M.2 csatlakozású SSD-ket nem is látja a gép. (Kipróbáltam egy KINGSTON 240GB A400 M.2 SATA M.2 2280 SA400M8/240G SSD-vel)

 

A galériát itt találjátok

Több internetkapcsolat egyidejű használata, kezelése és priorizálása Windows 10 64 bites operációs rendszer alatt.

A probléma és a történet felvezetése picit hosszúra sikerült, tehát ha maga a probléma megoldása érdekel, kérlek lapozz lejjebb!

Bevezetés:
Pár éve még a belvárosban éltem mindennapjaim, ekkor élvezve a főváros által nyújtott infrastruktúrát (optikai szálas gigabites internet) nem gondoltam volna, hogy ilyesmi problémákkal kell foglalotoskodjak. Eljött az idő mikor családalapításra adja fejét az ember, s mint az élet úgy hozta Délegyházán találtam meg új otthonom egy tanyán. (Ami közben már körbeépült üdülőházakkal, tehát valamelyest elvesztette tanyasi jellegét.) Sajnos az általam lakott épületben csak mobilinternet és régi Matávos rézhálózatos internet érhető el. (Meg műholdas de az drága, nagy a ping s mellé még lassú is.) Rezes hálózaton olyan 5 Mbit –es internetet tudtam volna beköttetni, de csináltam pár speedtestet a mobilommal ami 35-60 Mbit közötti értékeket mutatott Telenor 4G hálózaton. (A tanyán csak Telenor hálózaton észlelhető értelmes 4G térerősség.) Nem is kellet több bementem a Telenorhoz s ekkor kezdődött a probléma. A Telenornál ekkor (s mikor ez a bejegyzés írodik még jelenleg sem) nem létezett korlátlan otthoni mobilinternet csak adatkorlátos csomag volt elérhető. Viszont a mobilelőfizetések között már volt korlátlan internettel rendelkező csomag. Az első ötlet az volt, hogy a mobilelőfizetéses SIM kártyát pakolom bele egy 4G modem-be, de sajnos így hamar szerződéstbontottak volna velem. A csomag feltételei között volt a havi gyakoriságú hívásindítás. Viszont maga a csomag meggyőzött így váltottam rá. (Telenor Hello Data Start – kb. havi 7000 forintért több mint egy óra beszélgetés bármely hálózatba és korlátlan mobilinternet.)  Gondoltam csinálok egy hotspotot a telefonon s arról netezek majd otthon… Csak én meg a telefonom nem mindig vagyunk otthon, de az IP kamerák igen. (Meg a torrent sem tölt otthon internet nélkül, még én dolgozom.) Szóval vissza a Telenorhoz intézni valami otthoni csomagot. Meg is rendeltem a legnagyobb csomagot ami a Telenor Hipernet Home+ L volt. Kb. 7500 Ft / hó s ebben 150 Gb nappali és +150 Gb éjjeli adatforgalom foglaltatik bele. S ajándékba kaptam egy Huawei B525 routert ami önmagában egy 45 000 Ft lett volna, ha máshol kell megvásároljam.

A fent leírtak alapján elkészült az otthoni hálózat. A 150 +150 Gb-os adatkorláttal ellátott 4G otthoni mobilinternetet a Huawei B525 router szórta. Ez a router volt felelős az otthoni hálózat összekötéséért is. Nagy átlagban ezek az eszközök csatlakoztak rá:

1 -2 db mobiltelefon WIFI-n keresztül
1 db LG Smart TV
1-2 db Laptop
2-4 db IP kamera
1 db számítógép és médiaszerver egyben

Probléma definiálása:
Mivel otthon így két hálózatom volt, egy adatkorlátos fix és egy mobil hotspotról működő korlátlan első körben ezt úgy oldottam meg, hogy a nagygéppel WIFI-n csatlakoztam rájuk. Mikor torrentezni akartam átcsatlakoztam a hotspotra, napközben meg vissza az adatkorlátos hálózatra. De így napközben mikor otthon voltam nem tudtam a TV-n filmeket nézni a nagygépről ami médiaszerver is egyben, mert az a korlátlan mobilhotspotra volt kapcsolva a korlátlan letöltés miatt. Valamint mikor a normál adatkorlátos hálózatra voltam csatlakozva sokszor akadtak a filmek a TV-n, ez LAN kábelre váltáskor megoldódott. Ekkor jött az ötlet. Mi lenne ha egyszerre két hálózatra lennék csatlakoztatva és az adatkorlátos hálózaton maradna a médiamegosztás és maga a letöltés a korlátlan wifi hotspotról történne. (Már amikor elérhető, minden más esetben térjen vissza az adatkorlátos hálózatra, hogy a gépen továbbra is lehessen böngészni stb.)

Probléma megoldása:
A problémára két megoldást találtam, melyből az egyik nálam valamiért nem akart működni de másoknál igen.

1. Megoldás: ForceBindIP

Ez egy kis script melyet a megfelelő rendszermappákba helyezve parancssorból indíthatjuk az általunk kívánt programot olyan paraméterekkel melyek kötelezik a programot, hogy csak az adott átjárón keresztül garázdálkodjon az interneten. Tehát beállíthatjuk vele, hogy ha a Google Chrome és az uTorrent csak a WIFI-s internetkapcsolatot használja a Firefox és a Steam meg csak a vezetékest.

Használata véleményem szerint körülményes. Parancssorba írogatni/másolgatni minden programindításkor szerintem macerás. Léteznek különböző grafikus felületet (GUI-t) tartalmazó appok melyek megkönyítik a használatát de azok is főleg Java alapú kreálmányok amiket a Win 10 eléggé utál.

 

ForceBinIP letöltése és Angol leírás1#: https://r1ch.net/projects/forcebindip

ForceBinIP grafikus felület (GUI) letöltése Angol leírás 2#: https://www.raymond.cc/blog/bind-windows-application-to-specific-network-adapter-with-forcebindip/

ForceBindIP használata röviden:

Tölsük le a programot a fenti linkről majd manuális telepítés esetén tömörítsük ki. Tömörítés után 4 db fájlt kell, hogy lássunk.

 

A 4 db fájlt az alábbi helyekre kell másoljuk:
– C:\Windows\System32
– C:\Windows\SysWOW64

Ezt követően egy parancssort kell indítanunk. Nyomd meg a Windows gomb + s billentyűkombinációt majd a keresőbe üsd be hogy CMD. Ekkor a Windows keresője kidobja a parancssort. Ezt jobb klikk futtatás rendszergazdaként kell indítani. 

 

Amennyiben 64 bites operációs rendszer használunk (Mivel Windows 10-et használunk így kb. tuti hogy 64 bites.) üssük be a következő parancsot: cd C:\Windows\SysWOW64 majd nyomjunk egy ENTER-t.

Ezt követően szükségünk lesz a különböző internetkapcsolataink IPv4-címére. Ehhez lépjünk be a Vezérlőpultba majd válasszuk a Hálózat és internet  opciót, ezt követően pedig a Hálózati kapcsolatok menüpontot. A különböző hálózatok IPv4 címének megtekintéséhez kattintsunk az Állapot menüpontra és azon belül a Részletek… gombra. S már látható is az  IPv4 címünk, mely esetünkben 192.168.43.173. Ugyan ezt végezzük el a többi hálózati kapcsolat esetén is.

Tegyük fel, hogy azt szeretnénk, hogy a Viber nevezetű programunk az általunk az előző példában megnézett hálózati kapcsolaton keresztül barangoljon az interneten.  Először ki kell derítenünk, hogy a programunk melyik könyvtárban foglal helyet, ez a parancsikonra jobb klikk tulajdonságok menüpont alatt könnyedén kideríthető. Jelen esetben:
C:\Users\Admin\AppData\Local\Viber\Viber.exe

A kellő információ tudatában a parancssorba az alábbi szöveget kell beüssük:
ForceBindIP64 192.168.43.173. "C:\Users\Admin\AppData\Local\Viber\Viber.exe"

 

Ha mindent jól csináltunk, akkor a beírt program elindul s az indítást követően a megfelelő hálózati kapcsolaton keresztül fog kommunikálni a világhálóval. Sajnos sok esetben pl böngészők esetén ez a megoldás egyéb beállításokat követel, melyeket az angol nyelvű leírásban részleteznek. Valamiért az esetemben a qBittorrent esetében sem hozta meg a kívánt sikert.

 

2. Megoldás: Internetkapcsolatok vagy Hálózati kapcsolatok priorizálása

Ez a megoldás már picit egyszerűbb de a qBittorrent tud rajta fura dolgokat művelni. Lényegében ez a megoldás röviden annyit tartalmaz, hogy a hálózati meghajtóknál az TCP/IP 4-es protokoll alatt a metric mezővel priorizáljuk a
hálózatokat.

Több internetkapcsolat priorizálása röviden:

1. Vezérlőpultba majd válasszuk a Hálózat és internet  opciót, ezt követően pedig a Hálózati kapcsolatok menüpontot.

2. Kattintsunk a jobb gombbal a hálózati interfészekre, majd kattintson a Tulajdonságok elemre.

3. Kattintson az Internet Protocol (TCP / IP) elemre, majd a Tulajdonságok gombra.

4. Az Általános lapon kattintson a Speciális elemre.

5. A metrikák megadásához kattintson az IP-beállítások lapon az Automatikus metrika jelölőnégyzet törlésére, majd írja
be a kívánt metrikát az Interfész metrika mezőbe.

A vezeték nélküli kapcsolatot 10-es metrikával, a vezetékeket pedig 20-os metrikával konfigurálhatja. Ebben az esetben, ha a számítógépet egy élő vezetékes hálózathoz csatlakoztatják, és van egy vezeték nélküli jel is, akkor a vezeték nélküli hálózathoz is csatlakozhat.

 

Az alacsonyabb metrikus szám magasabb prioritást jelent, és a nagyobb szám alacsonyabb prioritást jelent.

Tehát amint bekapcsolom otthon a telefonon a korlátlan WIFI hotspotot automatikusan azon történik az internetforgalom bonyolítása…. De mégsem! Valamiért a qBittorrent ha egyszerre több letöltés folyik egyszerre mind két internetkapcsolatot használja, a priorizálás ellenére. A megoldás adta magát, vagy csak egy file-t töltök egyszerre vagy egyszerűen csak bekorlátozom az internetsebességet a routeren s így onnan alig fogyaszt a torrent kliens.

Angol leírás 1#: https://www.ezlan.net/metrics.html

Angol leírás 2#: https://www.windowscentral.com/how-change-priority-order-network-adapters-windows-10